6721 SZEGED, FELSŐ TISZA-PART 2. 62/423-638
Egészségfejlesztési pályázatok - Egészségünk megőrzése

Egészségfejlesztési pályázatok - Egészségünk megőrzése

Legelterjedtebb a napi háromszori étkezés, a reggeli, az ebéd és a vacsora, melyet igény szerint kiegészíthet még a tízórai, az uzsonna.

A hagyományos reggeli a délelőtti órákban szükséges teljesítőképességet hivatott fedezni. A klasszikus reggeli (kávé, tea, kakaó, péksütemény, gyümölcsíz, tojás, hús- és sajtfélék) egyrészt mennyiségével, másrészt magas szénhidráttartalmával biztosítja a megfelelő energiát. A reggelire elfogyasztott nagymennyiségű szénhidrát azonban nem kívánt folyamatokat okoz. A finomított cukor, a fehérliszt gyors felvétele után ugrásszerűen emelkedik a vércukorszint, ami a hasnyálmirigyet fokozott mértékű, a cukor lebontásához szükséges inzulintermelésre készteti. A cukor lebontásának gyorsan kell lezajlania, mert a magas cukorkoncentráció a vér besűrűsödéséhez vezethet. Viszont, ha ez a folyamat túl gyorsan megy végbe, a felvett cukrot a szervezet nem használja fel, hanem elraktározza, a vércukor szint azonban a nagymennyiségű inzulin hatására lecsökken, ekkor a szervezet - mivel a tartalékok felhasználása viszonylag bonyolultabb -, az egyszerűbb módon reagál éhséget, jelez! (Pedig nem lenne rá szükség, hiszen egy-két órája elegendő energiát vett föl.) Az ember pedig készséggel tesz eleget ennek, következik a tízórai, és ezzel a túlzott táplálékfelvétel ördögi köre.

A reform reggeli elfogyasztásával (müzli, olajos magvak, aszalt gyümölcs, méz, nyers zöldségek) a szervezet energiaigényét úgy biztosítjuk, hogy a szénhidrát felvétel egyenletes, mivel azt nem készen kapja a szervezet, előbb még le kell bontania, így a vércukorszint lassan, nem ugrásszerűen emelkedik, a lebontásához elég a normál mennyiségű inzulin. Ez a folyamat nem olyan gyors, viszont egyenletes és sokkal tartósabb, mint a hagyományos reggeli esetén, és nem jelentkezik rövid idő múlva az éhségérzet, nem jön létre a túlzott energia felvétel, nincs szükség a tízóraira sem, energia igényünk az ebédig biztosított.

Tízórai helyett ajánlott a délelőtti bőséges folyadékfogyasztás, mivel a reggeli rostanyagainak emésztése több folyadékot igényel, másrészt a szervezet működése délelőtt aktívabb, fokozott az anyagcsere is, a bőséges folyadékfogyasztással kiválasztódnak az anyagcsere mérgek.

Az ebéd mind mennyiség, mind elkészítési mód tekintetében fontos, hogy könnyű legyen. Kerülendőek a zsíros, tartalmas levesek, mártások, nehéz ételek. Ezt az emésztés közben jelentkező fáradtság érzet elkerülése teszi indokolttá. Az egészséges táplálkozás alapja most is a táplálék helyes összetétele: ügyeljünk a fehérje, szénhidrát és zsír megfelelő arányára, valamint az ebédre is érvényes, hogy nyers élelmi anyaggal kezdjük az étkezést. A helyes összetételű ebéd elfogyasztása után, már hosszabb ideig nem érez az ember éhséget, nem lesz úrrá rajta a délutáni fáradtság érzet, ezért nem vágyódik a délutáni, édességekből álló uzsonnára sem.
A kedvelt ötórai teáról vagy kávézásról sem kell lemondani, elég, ha azt is megreformáljuk. Ajánlottak a különböző gyümölcsteák, maláta- vagy pótkávék, és a barna, teljesőrlésű lisztből készült könnyű sütemények, gyümölcsdesszertek, gyümölcssaláták.

Vacsorára már csak keveset együnk, úgy, hogy a lefekvésig elegendő idő maradjon az ételek megemésztéséhez. Ez az idő átlagosan 3-4 óra, de egyes nehezen emészthető ételek akár 5-6 órát is tölthetnek a gyomorban. Mivel az éjszakai órákban a szervezet működése, tehát az emésztés is lelassul, a félig emésztett ételek a gyomorban megerjednek, rothadásnak indulnak, ez által méreganyagok jutnak a szervezetbe. Ennek következtében a máj is túlmunkára kényszerül, hogy a méreganyagokat lebontsa, ezáltal csökken és késik fő tevékenysége, az epetermelés, elégtelen lesz a zsíremésztés, ami telítettségérzettől és felfúvódástól kísért nyugtalan alvással jár. Este tartózkodjunk a magas rosttartalmú, a zöld leveles saláták fogyasztásától.

A folyadékbevitelről: Kevesen tudják, hogy az egészséges életvitelhez elengedhetetlen a megfelelő folyadékbevitel. Egy felnőtt embernek naponta kb. 2-3 liter folyadékra van szüksége. Az emberek többsége nem iszik elegendő mennyiségű folyadékot. Pedig ha a szervezet folyadékot veszít, a vízzel együtt ásványi sók is távoznak a szervezetből, amit pótolni kell. Amit csak vitaminokkal, ásványi sókkal, nyomelemekkel és vizet egyaránt tartalmazó változatos étrenddel és folyadékfogyasztással biztosíthatjuk.
A szervezet működésében a víznek szerteágazó szerepe van. Biztosítja a megfelelő vérnyomást és vérkeringést. Részt vesz az emésztési és felszívódási folyamatokban, tápanyagok szállításában, salakanyagok kiválasztásában. Segít az egészséges sav- bázis egyensúly megtartásában. Szabályozza a testhőmérsékletet és a vizelet hígítását.

A folyadékfelvétel és - leadás az egészséges szervezetben egyensúlyban van. Az egyensúlyi állapotot számtalan tényező befolyásolja, mint például nehéz fizikai megterhelés, életkor, sporttevékenység, izzadás, éghajlat, külső hőmérséklet, és bizonyos egészségügyi állapotok.

Az emberi test hatvan százaléka víz. Párolgással és kiválasztással naponta kb. 2,5 liter folyadékot veszít a szervezet. Ahhoz, hogy egészségesek maradjunk, ezt a mennyiséget pótolni kell.

Ha a vízháztartás egyensúlya megbillen a szervezet kiszárad. Kevesen tudják, hogy már 2%-os folyadékvesztés esetén is csökken a fizikai, és a szellemi teljesítőképesség, és megjelennek az első tünetek: fejfájás, koncentrálóképesség csökkenése, szomjúság.
Kutatások kimutatták, hogy ha testtömegünkből 5 %-nyi folyadékot vesztünk, akkor a munkaképességünk akár 30 %-kal is csökkenhet. Mint láthatjuk nem minden esetben tudható be a fejfájás a nehéz munkának.

 

Vízhiány tünetek:

  • fáradékonyság, gyengeség, kimerültség,
  • koncentrálóképesség csökkenése,
  • szédülés,
  • fejfájás,
  • nyugtalanság, zavartság,
  • szapora légzés, szívdobogásérzés,
  • izomgörcsök,
  • a szervezet kiszáradása.
© IntroWeb | 2019 - Weboldal készítés, SEO